2016. szeptember 24., szombat

Összeesküvés elmélet, vagy valóság?

A felmelegedéssel kapcsolatos vitákról jutott eszembe. Van pár millió ember, aki tudja, hogy létezik és van pár millió ember, akik szerint csak a nagy zsidó-amerikai-Soros György által kreált kitalálmány, hogy irányítani tudják az embereket. Nos, ez utóbbiaknak írnám:

Réges-régen, harminc évvel ezelőtt:
-Ősz van, hamisítatlan. A levelek elkezdenek sárgulni, vörösödni. Esténként leszáll a köd. Lassan előkerül egy-egy ruhadarab, amire nyáron nem volt szükség. Hosszú nadrág, egy pulóver... Őszi kabát, cipő a szandál vagy papucs helyett. Eltelik három hónap, és fokozatosan...
-Tél van. Esik a hó, novemberben, decemberben, januárban. Fehér karácsony, csend... Csend a városban, a hó elnyeli a hangokat. Gyönyörű. Anyák, apák szánkóval viszik a kicsiket az oviba. Minden magaslatot ellepnek a nevető gyerekek, szánkóval, bobbal, nejlondarabbal csúszva, felbukva, nevetve, hógolyózva, hóembert építve. Három csendes hónap után...
- Tavasz van, valódi illatos, robbanással jövő tiszta tavasz. A nap kisütött, mosolyogtunk. Ez az egy évszak nem fokozatos. Egyik nap csupasz ágak, másnap teljesen zöld a világ. Hajat borzoló, langyos szél, pezseg a vér. A szoknyák rövidülnek... Három röpke, nagyon szép hónap, és...
- Nyár van, valódi nyár. Nyaraltunk, csavarogtunk, fürödtünk. Egész nap bicikliztünk, jártuk a vidéket. Szerettem, bár egyszer - nagyon emlékszek rá - bejelentették a kánikula riasztást, mivel 34 fokra emelkedett a hőmérséklet.


Most:
- Ősz van. Az idő tartja magát, szeptember közepén, végén még megy a klíma éjjel, mert harminc fok van a lakásban. Aztán egyik napról a másikra sötét, hideg, színtelen... Harminc fok különbség szombatról vasárnapra. Ha véletlenül kisüt a nap még egy napra, az az indián nyár. Mosolyogj, örülj. Másnap:
- Tél van. Ha esik a hó, akkor jó, de nem esik. Fekete karácsony, időnként 18 fokos meleg. Szürke az ég, de ha esik is valami, az eső vagy ónos eső. Depressziós, vacak és fekete időszak. Sár, beton... Ez egészen áprilisig tart, amikor egyik napról a másikra...
-Tavasz van. Eltelik egy viharos szelekkel tarkított röpke óra, utána...
-Nyár van. Köpködünk, süt - mit süt éget! -a nap. Elviselhetetlen a hőség. Nem csavargok egész nap, fürdeni se akarok a harminc fokos vizekben. Permetező állomásokat állítanak fel a városokban, hogy valahol le tudjanak hűlni, akik kényszerből az utcán vannak. Menj végig a városon, mindenhol üvöltenek a klímák. Önkéntesek vizet osztogatnak a járókelőknek, váltással, mert ők se bírják. Tusolsz naponta ötször, hatszor, tízszer. Aztán csak teleengeded a kádat és ha arra jársz, belefekszel. Kijössz, nem törölközöl, majd pont azt a kevés hűtést is letörlöd magadról, ami a következő két percben jó érzést okoz. Az ember nem barnul -leég. Aztán lehámlik és megint leég. Veszélyes már 15 perc is a napon töltve. Sapka, kabát, A legdrágább napszemüveg, mert már csak az tudja nagyjából megvédeni a szemedet. Kencék, tejek, olajak a testeden. Nyár van, boldogság?! Hol is van hűvös nyáron, google?! Ott szeretnék nyaralni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Bűncselekmény

-%%&&#@>!!@@&##!!! -Drágám, őszintén sajnálom, hogy feldaraboltam és megettem a családodat... -Te miről beszélsz, csak a zokn...