2016. szeptember 22., csütörtök

Ken Follett - Az idők végezetéig

Ez a könyv remek. Lenne. Ha nem lenne az előző része. Így kicsit (nagyon) olyan érzésem volt, mint amikor egy szoftvernek kiadják az újabb verzióját. Szóval egy Katedrális 2.0. Hihetetlenül hasonlít az elsőre, szinte csak a nevek változtak. Többek között a fordítás miatt is, mivel az elsőben magyaros nevek voltak (János, Tamás, Fülöp...) Aztán próbáld meg visszakövetkeztetni a második részből, hogy vajon kire is utalnak a Thomas, Phillip stb. névvel. A helyszín ugyanaz, a problémák ugyanazok. Kőbánya bezárás, kinyitás, William helyett Ralph a gonosz erőszakoló lord, János mester helyett Merthin? talán. Összedől, felépítik. Újat, jobbat építenek. A fiatal mester irigységet szül. Az Isten által is egymásnak teremtett pár nem lehet egymásé, csak évek, évtizedek múltán. Ja, és a szex. Úton, útfélen. Templomban, erdőben, szobában, konyhában, istállóban, ispotályban. Nincs ezzel baj, legfeljebb átnevezzük a katedrális ötven árnyalatára, de egy könyvben (ha nem ez a fő vonulat) szerintem elég egy-két alkalommal elejétől a végéig bemutatni az aktust. A többit el lehetne intézni egy-két szóval. Szóval én ezt félbehagytam. Már a nevek sem érdekeltek benne. Újat nem mondott, a régit meg már ismerem. Kösz, Ken, sikerült összeomlasztani ezt a katedrálist.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Bűncselekmény

-%%&&#@>!!@@&##!!! -Drágám, őszintén sajnálom, hogy feldaraboltam és megettem a családodat... -Te miről beszélsz, csak a zokn...