Mi? Ja, még mindig ugyanaz a szar. 16+ mert káromkodok.

Jó régen nem jártam erre. Töröljem, ne töröljem? Szóval elmegy a marha az orvoshoz nagy hévvel, mert életmódváltásra készül. Írat gyógytornát, gyógycipőt, gyógyúszást. A közgyógy meg kurvára le van járva. Sebaj, elintézzük, megjön időben. Meg hát. Csak még nem érvényes. Sebaj, majd átíratjuk az összes kicseszett receptet, kezelőlapot, meg minden szart. Új időpont, új égés, mert a régiek még nincsenek elegen. Miért égsz? Ja, mert oda kell menni az orvoshoz és megmondani neki, hogy a nagy úszós, gyógytornás életmódra nem telik, bassza meg. Mondtam már, hogy szemüveget kellene hordanom? Mit tudom én, biztos nem. Szóval fel van írva, de tudod te, hogy mennyi egy kurva kibaszott szemüveg? Életmódváltás, mi?! Belenéztem a kocsim motorterébe. A tornyok gumibakjai köszönik szépen, teljesen szét vannak szaródva. Számolod a forintokat? Én már nem. Szarok az életmódváltásra, ha ennyire rohadt drága. Visszazárom magam a lakásba és hallgatom a baszadék szomszéd irgalmatlanul idegesítő zenéit. Amíg újra el nem kap az ideg, és le nem megyek hozzá, de most már nem leszek olyan finom, mint legutóbb. Nem kérni fogok és nem szájjal. Beleverem a kurva pofájába, hogy ne felejtse el még egyszer, hogy nem kedvelem, ha akkor és olyan zenét kell hallgatnom, amikor, és amit nem akarok. Az isten se tudja már, hogy hova kell vessző, hova nem. Leszarom. Kiesnek a fejemből a szavak, a nevek, az időpontok. A helyesírás is. A jövőre vonatkozó remények is. Elolvastam egy valag könyvet, már nem is követem. Várjunk csak... Megvan. Terry Pratchett zseniális, talán a legjobb a témában. Az ember behu a röhögéstől. Ezeket a képeket meg valahogy soha nem sikerül beszúrni rendesen, össze-vissza állnak, mint a közmondásos tanyakerítés. Jó lenne élni egy kicsit.