A betegség tartja magát, már nem reménykedek, hogy szakorvos nélkül megoldódik. Teljesen felőröl a fulladás, ehhez képest a köhögés és a vele járó izomfájdalom csak melléktermék. Dohányzik? Igen. Akkor minek jött ide?! Nagyjából ez a párbeszéd fog lezajlani a tüdőgyógyászaton, ez a megszokott. Nem vagyok büszke arra, hogy dohányzok, arra meg főleg nem, hogy szinte láncdohányos vagyok, de szolgáljon mentségemül, hogy nem igazán van mentségem. Esetleg a mindennapos depresszió. Megvolt don Camillo következő története is, a "Don Camillo Moszkvában". Messze nem olyan jó mint az előző, de élvezhető olvasmány ez is.Tegnap megtaláltam a nekem és minden más hasonló betegséggel küzdő embernek való peroneus-emelőt. Egy videót láttam róla, hasonló járással küszködő ember FUTOTT benne. A remény elkapott, megforgatott és végül - hogy is szokott lenni? - pofára ejtett. Darabja 151.545 forinttól kezdődik. Ezért kapod a legkisebbet, leggyengébbet. Ami igazán röhej, hogy egy amerikai oldalon 449 dollár, ami tegnapi áron számítva 127000 forint. A szokásos: nem elég, hogy negyed-, ötödannyi a pénzed mint nekik, hanem még olcsóbbak is a dolgok náluk. De szeretném, ha csak egyszer, csak egy kicsit megtapasztalnák azok az emberek ezt az életet, akik elintézik nekünk. Vajon változna valami?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése